Az értékpapírokba fektetett tőke kamatát azoknak szánta, akik az előző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek.
„ A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”
A díj összege évről évre változik, de a díjazottak mindegyike kap egy kb. 200 g súlyú 23 karátos aranyból készült érmet.
A magyarországi díjazottak között minden kategóriában találhatunk egy-egy kiemelkedő alakot. Karikó Katalin, a 2023-as jelölésével a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjasok körét gyarapítja, így ő a 16.-ik magyar Nobel-díjas és az első magyar nő, aki ebben az elismerésben részesült.
Karikó Katalin 1955. január 17-én Szolnokon született, de Kisújszálláson nőtt fel. Édesapja kocsmáros és hentesmester, aki megmutatta disznóvágáskor lányának a szívet és a beleket, ezzel pedig felkeltette az érdeklődését az élővilág megismerése iránt. Példaképe volt könyvelő édesanyja, akitől az információk rendszerezésének fontosságát tanulhatta meg. Már gyerekkorában is számos díjat elnyert: 8. osztályos diákként megnyerte biológiából a tanulmányi verseny megyei fordulóját és országos döntőben harmadik lett. Gimnazistaként elsőként nyerte el a Móricz Gimnázium biológia szertárát alapító Jermy Gusztávról elnevezett díjat.
Egyetemi tanulmányait Szegeden 1973-78 között végezte, ahol a biológia hallgatókat világlátott, az angol nyelvű szakirodalomban és legújabb kutatási eljárásokban naprakész oktatók tanították. Tanulmányai alatt három évben is részesült a kiváló tanulmányi eredményt elérő hallgatók számára meghirdetett „Népköztársasági Ösztöndíjban”. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg leendő férjével Francia Bélával.
Az MTA Ösztöndíjasaként az élettudományok hazai fellegvárának számító Szegedi Biológiai Központ lett Karikó Katalin első munkahelye. Ekkor csatlakozott az akkoriban ott dolgozó Kondorosi Évához és Duda Ernőhöz, akik megpróbáltak DNS-t, azaz dezoxiribonukleinsavat bejuttatni emlős sejtekbe. Később kapott egy lehetőséget és 1985-től a philadelphiai Temple Egyetemen dolgozott módosított nukleozidokkal kísérletezett, három évvel később Washingtonban interferonokkal.
1989-től a University of Pennsylvania munkatársa, de továbbra sem vesztette el érdeklődését az mRNS vizsgálata után. A Pennsylvaniai Egyetemen 1997-ben kezdett el dolgozni Drew Weissmannal, akivel közös munkája 2005-ben mérföldkőnek számított. Publikációjuk ugyanis rámutatott, hogyan lehet az mRNS-t gyulladás kiváltása nélkül módosítani és terápiás célokra felhasználni. Emellett hatékony stratégiát dolgoztak ki az mRNS-nek a szervezetbe juttatására, hogy az elérje a megfelelő célpontot. A Karikó-Weissman kutatócsoport segítette a 2020-ban kitört COVID-19 járvány elleni életmentő vakcinák létrehozásához. Az mRNS-alapú vakcinát közel 200 országban alkalmazzák.
2013-ban csatlakozott a BioNTech SE vállalthoz, mely továbbfejlesztette az alapkutatási eredményeit. A vállalatot alapítók a rákkutatásban és a vakcina-fejlesztésben szerzett tapasztalatokat az 1990-es évek közepe óta a hamburgi és mainzi orvosi egyetemen dolgoztak és optimálni igyekeztek az mRNS-molekulák szerkezetét, hogy azt rák elleni oltóanyagként is lehessen alkalmazni. A Covid-19 betegség elleni vakcinák kifejlesztéséhez nélkülözhetetlenek a gyulladást nem okozó módosított mRNS molekulák. Ez felgyorsította annak az mRNS-alapú technológiai platformnak a létrehozását, amely „csodafegyverként” paradigmaváltást indít el az orvostudomány egyes területein.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a 2023. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Karikó Katalinnak, az ELTE díszdoktorának és Drew Weissmannak ítélte oda a módosított nukleozidokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését.
Forrás: https://u-szeged.hu/karikokatalin/eletrajzi-adatok/eletszakaszok-2134
https://www.elte.hu/content/nobel-dijat-kapott-kariko-katalin.t.29174
