Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Amit az Alzheimer kórról tudni érdemes

Amit az Alzheimer kórról tudni érdemes
Alois Alzheimer 1906-ban ismertette elősként a kórkép klinikai és patológiai jellemzőit. Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásainak, idegsejt-pusztulással járó betegsége, mely a demenciák, azaz az elbutulássaé járó tünetegyüttesek legyakoribb (50-70%) oka.

Pszichés és viselkedési tünetekkel járó, fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás, mely általában 40 éves kor felett jelentkezik.

Tünetei lehetnek:

  • zavartság
  • hangulatváltozás
  • hosszútávú emlékezet
  • gondolkodászavar
  • ingerlékenység
  • vizelettartási zavar
  • emlékezetzavar
  • erőszakosság
  • nyugtalanság
  • rövid távú emlékezet zavara
  •  ügyetlenség

 

Az Alzheimer-kór okai

A betegség pontos oka a mai napig ismeretlen, de több kutatás elméleti feltételezésre is szolgáltat bizonyítékot. A magasabb szintű intellektuális tevékenységekhez szükséges acetilkolin nevű idegi jelátvivő molekula (neurotranszmitter) szintjét alacsonyabbanak találták, mint az egészséges embereknél. Ugyancsak alacsonyabb szintet mutat a szerotonin is, mely a kedélyállapot, az alvás, az agresszió alakításában vesz részt.

Az Alzheimer-kórban szenvedők, haláluk utáni boncolás során kiderült, hogy az agyban összecsapódott, elpusztult idegsejtek voltak.

Legfontosabb okai, a drog, az emocionális betegsége, mint a depresszió és a szorongás, metabolikus és endokrin betegségek, érzékszervi betegségek, neurológiai betegségek, trauma, tumor, infekció, alkoholmegvonás.

 

Diagnózis

A primer demenciák, így az Alzheimer-kór kezdete is általában lappangó és maguk a betegek többnyire nem ismerik fel szellemi hanyatlásukat. Sajnos azonban, mivel a betegség soktényezős, még nem találtak olyan módszert, amely önmagába elegendő a pontos diagnózis felállításához, még kevésbé a szűréshez. A tünetek megjelenése uták körülbelül 90%-os valószínűséggel lehet megmondani, a baj eredeté, de teljes bizonyossággal, csak halál után, az agyszövet boncolásával lehet megállapítani, hogy valaki életében Alzheimer-kóros volt.

 

Kezelése

Mivel ma még nem ismerjük az agy kimutatható, kóros fehérje-lerakódások kialakulásának és az idegpályák pusztulásának mechanizmusát, oki kezelés sem ismert, amely a betegséget meggyógyítaná.

A gyors hanyatlás azonban megfékezhető, lassítható, a szükséges képességek és az önálló életvitel tovább megőrizhetőek, sőt olykor a közepes és súlyos demencia tünetei is enyhülhetnek a gyógyszeres kezelések megfelelő beállítása után. A legegyszerűbb módszerrel, agytornával, szellemi tevékenységgel, gondolkodással, késleltetheti a további tünetek kialakulását, vagy súlyosbodását késleltetheti. Sokat tehetünk idősebb hozzátartozóinkért, ha beszélgetünk velük, gondolkodásra késztetjük őket, játszunk velük, bevonjuk őket a mindennapi tevékenységbe.

 

Megelőzése

Megelőzésére ma még nincsen lehetőségünk, de bizonyos tényezők csökkenthetik a rizikót, illetve késleltethetik a tünetek megjelenését.

 

Forrás: https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/alzheimer-kor

 

Az oldal tetejére